Fotó: Gabula Art
Éhgyomorra ne vásárolj
Az illatok vésődnek legmakacsabbul emlékezetünkbe: képek, hangok, ízek már rég a múlt ködébe vesztek, de az illatok, azok ott vannak bennünk. Orrunknál fogva vezethetnek hát minket, ha nem vagyunk résen. Tudják ezt azok is, akik el akarnak adni: mert kenyérfogyasztó közönség jelentős része még háromhatvanas ártudatossággal szocializálódott, és a mai napig szilárd meggyőződése, hogy a kenyérnek veleszületett tulajdonsága az olcsóság.
Az aranysárga héjazatú, ropogós kenyér elvarázsol, mert szép, illatos és olcsó - aztán a többi áruval, amit még behajigálunk a kosárba, duplán megfizetjük. Az eretnek gondolatok szerint kenyér lisztből, vízből, sóból és kovászból áll. Egyes hagyománytisztelő pékségekben vajjal, sajttal, magvakkal gazdagítják a pékárut, kelesztik, virgolják, slejtolják, megsütik... Lehet, hogy ebből a ma embere nem sokat ért, legfeljebb, ha annyit: hajnalban, a mi pékségünk közelében csuda illatok szállnak, s ha jót akar a falubéli, akkor ott vesz kenyeret. Ám annál ismerősebbnek tetszhetnek a közszájon forgó kifejezések: a lisztjavító aszkorbinsav, guarmagliszt, antioxidáns, csomósodásgátló, a barna kenyeret teljessé tevő színezék. Hogy ezekből is lehet kenyeret sütni? Úgy bizony!
Németországban 150-160 olyan adalék van, amelyet nem is kötelező feltűntetni a pékárun, mert a mezőgazdasági minisztérium ártalmatlannak ítélte őket. A péktanoncok idejük jelentős részét az adalékok megismerésével és gyári csomagok kibontogatásával töltik. Külön kell adalék az olcsó liszt feljavítására, minél gyorsabb felpuffasztására, az emulgeálására és stabilizálásra, a ropogós héjra, a tészta nyúlékonyságára, a természetazonos aromára, a művi színekre, a tartósításra. A látványpékségekbe szállított tésztát speciális technológiával "felgázosítják", a sajtos stangli sajtjához még a natamycin hozzáadása is megengedett, ami a lábgomba és szájpenész elleni gyógyszerek antibiotikumos hatóanyaga. Így vált egyik legősibb és legegyszerűbb táplálékunk high-tech dizájntermékké, táplálkozástanilag értéktelenné, sok esetben kifejezetten károssá.
A finomított liszt, illetve a belőle készült fehér és rozskenyér egyik nyilvánvaló kiváltó oka a táplálkozás okozta civilizációs betegségeinknek. A finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és csírakezdeményét, ami a három fő tápanyagon, a fehérjéken, zsírokon és szénhidrátokon kívül táplálékunk ún. vitál-anyagokat, azaz az élethez nélkülözhetetlen anyagokat is tartalmaz. Ezek mai tudásunk szerint a vitaminok, ásványi sók, nyomelemek, telítetlen zsírsavak, enzimek, rostos anyagok, valamint az íz- és szaganyagok.
A gabonaszemek viszont a növényvédőszerek mérgeit a maghéjukban gyűjtik össze, ezért mindenképpen a bio termesztésben előállított gabona mellet kell a voksunkat letenni! Egy hosszútávú vizsgálat eredményei szerint ritkábban kapnak szívrohamot azok a férfiak, akik rendszeresen fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonafélékből készített ételeket. A kutatók szerint a magas rosttartalmú gabonafélék segíthetnek a magas vérnyomás csökkentésében és a cukorbetegség megelőzésében is.
Egy másik szempont a liszt minőségét illetően az őrölt liszt frissessége. A liszt hatalmas felülete miatt, a benne lévő vitaminok a levegő oxigénjétől napok alatt értéküket vesztik.
A degenerált ételek testi és szellemi széteséshez vezetnek. Az európaiak átlagosan évi 3-7 kg adalékanyagot esznek meg csak a pékáruk révén! Évente 170-180 milliárd forintot fordítanak a bizonyítottan rossz táplálkozás okozta betegségek gyógyítására, amiből kitűnik, hogy sokaknak nem érdeke változtatni a helyzeten - túl sokan vannak, akik abból élnek, hogy a tömeg rosszul étkezik és belebetegszik. Az ipari "műélelmiszeren" sokkal nagyobb a haszon, mint a természetes élelmen, a civilizációs betegségek tüneti kezelésére gyártott gyógyszereknek is kell a felvevőpiac!
Tehát: megbízható helyről, bio-termesztésből származó, otthon, frissen őrölt gabona a jó élet és a finom kenyér alapja.
Ilyen egyszerű!
